világegyetem
Általános információk a csillagokról – 3. rész
Mivel az univerzumnak csak egy részét ismerjük, pontos méreteket tekintve pedig a körülöttünk lévő világ nagyon kis részéről beszélhetünk, így csak az általunk ismert legnagyobb csillagról beszélhetünk. Ez a VY Canis Majoris, aminek sugara kb. 1420-szorosa a Napénak. Az is érdekes, hogy ennek a hatalmas égitestnek sokkal kisebb a sűrűsége, mint a Napnak. Fontos néhány szót ejteni a „csillag” szóról is, hiszen a magyar nyelvben nem mindig ezt használtuk az ilyen típusú égitestek megnevezésére, mivel csupán a 18. század végétől kezdődően kezdték általánosan ezt a szót használni.
Amit az ősrobbanásról tudni érdemes – 1. rész
Az univerzum kialakulásáról már számos elmélet született a történelem folyamán, a különböző vallásoknak megvannak a saját teremtéselméleteik, de rengeteg más elmélet és legenda is létezik a tudományos területen. Minden jel szerint, a világ keletkezése már az ősidőkben is foglalkoztatta az emberiséget, az ókorban, az írás megjelenése után pedig rögtön meg is jelentek a különböző elképzelések, legendák, amelyekből néhányat még ma is ismerünk. Tudományos szempontból a legelfogadottabb az ősrobbanás elmélete, amit a „Nagy Bummként” is szoktunk emlegetni, angol nyelvterületen „The Big Bang” néven használják.
Általános tudnivalók a világegyetemről
A világegyetemet latinosan univerzumnak is nevezzük. Leginkább az utóbbi megnevezés égett be a köztudatba, de természetesen az előbbi is használatban van, ami tulajdonképpen egy csillagászati fogalom, ezzel a megnevezéssel pedig minden létező összességre gondolunk. Egy átlagos ember szinte el sem tudja képzelni, hogy mennyire hatalmas maga a világegyetem. A Naprendszerünk – vagyis a Nap, valamint a körülötte keringő bolygók – is csak egy kis részét képezi a galaxisunknak, az univerzumban pedig becslések szerint 100-800 milliárd galaxis található meg.