Amit az ősrobbanásról tudni érdemes – 1. rész

Az ősrobbanás a legelfogadottabb elmélet

Az univerzum kialakulásáról már számos elmélet született a történelem folyamán, a különböző vallásoknak megvannak a saját teremtéselméleteik, de rengeteg más elmélet és legenda is létezik a tudományos területen. Minden jel szerint, a világ keletkezése már az ősidőkben is foglalkoztatta az emberiséget, az ókorban, az írás megjelenése után pedig rögtön meg is jelentek a különböző elképzelések, legendák, amelyekből néhányat még ma is ismerünk. Tudományos szempontból a legelfogadottabb az ősrobbanás elmélete, amit a „Nagy Bummként” is szoktunk emlegetni, angol nyelvterületen „The Big Bang” néven használják.

Az ősrobbanás elmélete szerint, a világegyetem egy rendkívül nagy sűrűségű és forróságú anyagból fejlődött ki, kb. 13,7 milliárd évvel ezelőtt. Ez az elmélet számtalan ellenérzést és vitát váltott ki a keresztények részéről, ahol a kreacionizmusban, vagyis a teremtéstörténetben hisznek, azonban érdekes módon éppen egy keresztény pap dolgozta ki az elméletet először. Georges Lemaitre egy belga pap, aki 1931-ben, „ősatom” név alatt dolgozta ki az ősrobbanás első formáját.

Ő a Louvani Római Katolikus Egyetem fizika és csillagászat tanára volt, emiatt rendelkezett a megfelelő ismeretekkel a kozmológia területén. Az ősrobbanás elmélet egyik legfontosabb bizonyítéka az a megfigyelés, hogy az univerzum folyamatos tágulásban van, a magyarázat pedig erre a tudósok szerint egy ilyen robbanás. A Hubble-törvény az a megfigyelés, amin alapul ez az elmélet, eszerint a különböző galaxisok színképében vörös-eltolódás figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy a tér tágul.