Általános információk a csillagokról – 3. rész
Mivel az univerzumnak csak egy részét ismerjük, pontos méreteket tekintve pedig a körülöttünk lévő világ nagyon kis részéről beszélhetünk, így csak az általunk ismert legnagyobb csillagról beszélhetünk. Ez a VY Canis Majoris, aminek sugara kb. 1420-szorosa a Napénak. Az is érdekes, hogy ennek a hatalmas égitestnek sokkal kisebb a sűrűsége, mint a Napnak. Fontos néhány szót ejteni a „csillag” szóról is, hiszen a magyar nyelvben nem mindig ezt használtuk az ilyen típusú égitestek megnevezésére, mivel csupán a 18. század végétől kezdődően kezdték általánosan ezt a szót használni.
Mindaddig a „húgy” szóval illették ezeket, a középkorban leginkább ezt használták, de a csillag megnevezéssel is lehet találkozni. Eredetét tekintve, a csillag szót urál-korinak tartják a szakemberek, akik egy hangfestő szóból származtatják. Ezek az érdekes égitestek különböző fizikai tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyeket állapothatározóként írnak le a szakirodalomban.
A legfontosabb állapothatározók mindenképp a fényesség, a felületi hőmérséklet, a színkép, a sugár, a forgási periódus, a kémiai összetétel, a mágneses tér, valamint a tömeg. Sokan a gravitációs gyorsulást is állapothatározóként említik, ám nem minden szakember teszi ezt, hiszen könnyedén ki lehet számolni ezt a tömeg, valamint a sugár ismeretével. A csillagok mindig is az emberi fantázia központi részét foglalták el, de ma már rengeteget tudhatunk róluk, hiszen folyamatosan folynak különböző kutatások ezekkel kapcsolatban, így egyre több részletet ismerhetünk meg.