Általános információk a csillagokról – 1. rész
A csillagok olyan égitestek, amelyek saját fénnyel rendelkeznek, köszönhetően annak, hogy saját nukleáris energiát termelnek. A csillagok saját fénye egyedülálló, hiszen a bolygók a központi csillag fényét verik vissza, sajáttal nem rendelkeznek, hiszen csak nagyon kismértékű sugárzást bocsájtanak ki. Meg kell különböztetni a népnyelv, valamint a csillagászati szaknyelv közötti jelentést, hiszen előbbi minden égitestre használta a csillag szót (pl. Esthajnalcsillag, vagyis Vénusz bolygó). A csillagászati értelemben, a bolygók természetesen nem tartoznak ebbe a kategóriába.
Szabad szemmel ezeket az égi testeket világító, sziporkázó pontokként láthatjuk akkor, amikor sötétség van, illetve ha az időjárási körülmények is megengedik. Amiatt tűnnek apró pontszerűnek még a hatalmas földi távcsövekből is, mert hihetetlenül nagy távolságra helyezkednek el bolygónktól. Néha azt tapasztaljuk, hogy a csillag fénye szabálytalanul pislákol (szcintilláció), azonban ez a tulajdonképpeni csillagokra nem jellemző, ezt csak mi látjuk így a földi légköri áramlások miatt.
Amikor egy adott égitestet figyelünk, akkor sűrűn előfordul, hogy először nem tudjuk eldönteni, hogy egy csillagot, vagy egy bolygót látunk éppen. Az amatőrcsillagászoknak van egy jó módszere annak megállapítására, hogy pontosan mit is látunk és ők azon a véleményen vannak, hogyha egy égitest nem szcintillál, akkor az nem egy csillag, hanem egy bolygó. Természetesen vannak professzionálisabb megoldások is ennek megállapítására, vagyis a szakemberek azok alapján döntenek az ilyen kérdésekben.